1. A szabadságot a munkáltató adja ki. Ám előzetesen meg kell hallgatni a munkavállalót.

3. A szabadságot mindig esedékességének évében kell kiadni. Itt három esetben mégis el lehet térni:

a) Kivételesen fontos gazdasági érdek esetén az esedékesség utáni évben június 30-ig ki lehet tolni a kiadás időpontját.
b) Kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség utáni év végéig el lehet halasztani.
c) Ha a munkavállaló számára betegsége vagy érdekkörében bekövetkezett elháríthatatlan akadály lehetetlenné teszi a szabadság kiadását, akkor, amennyiben az esedékesség éve eltelt, a betegség vagy az akadály megszűnte után 30 napon belül ki kell adni a szabadságot.

4. A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kifejezett kérésére lehet kiadni.

5. Főszabályként a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Két kivétel mégis létezik: ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, vagy sorkatonai (esetleg polgári) szolgálatra kell bevonulnia, akkor a ki nem adott szabadságot pénzben meg kell váltani.

A jogszabály ezeken kívül tartalmaz még néhány operatív rendelkezést.
A szabadságolás időpontját a munkáltató köteles egy hónappal korábban közölni a munkavállalóval. Ha a szabadságolás korábban közölt időpontját megváltoztatja a munkáltató, amit egyébként csak rendkívül indokolt esetben tehet meg, akkor a munkavállalónak ezzel összefüggésben fölmerült kárát vagy költségeit köteles megtéríteni.
A munkáltató kivételesen, fontos érdekből a munkavállaló szabadságát megszakíthatja, de ez esetben az ezzel összefüggésben a munkavállalónál jelentkező károkat és költségeket (a szabadság alatti tartózkodási helytől a munkahelyig való utazás költségeit, stb.) a munkáltatónak meg kell térítenie. (Ilyen esetben az utazással és munkával töltött idő a munkavállaló szabadságát nem csökkenti.)
A szabadság kiadásánál a munkavállaló munkaidő beosztása szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
Láthatjuk, hogy a szabadság kiadása tekintetében (is) a munkáltató helyzete erősebb (kiadás joga, kiadás idejének megállapítása, elhalasztás, időpont megváltoztatása, megszakítás), de a jogalkotó igyekezett több megszorítással védeni, erősíteni a munkavállaló pozícióját.