A cafeteria szabályzatnak feltétlenül tartalmaznia kell a következőket: a nyilatkozattétel idejét, a munkavállaló juttatási keretösszegét, a juttatások igénybevételéről szóló jogosultságokat, a juttatási rendszer pontos elemeit, az évenkénti módosítás ütemezése.

Gyakori probléma, hogy ez utóbbit, ha tartalmazza is a szabályzat, akkor sem ültetik át a gyakorlatba, az esetleges törvényi változásokat nem követik, így a szabályzat elévülté válhat. Fontos, hogy a szabályzatban részletesen ismertessük az egyes cafeteria elemeket, kitérve a törvényi hivatkozásokra. A szabályzat rövidített kivonata a munkavállalói kézikönyv, amely átláthatóan összefoglalja az alkalmazottak számára a vállalat cafeteria rendszerét, és segít a későbbi nyilatkozásban.

2. Nehezen követhető milyen cafeteria-elemek, s milyen adóvonzatok vannak

A cafeteria rendszer leggyakoribb elemei:

Adómentes:
Internet utalvány

Kedvezményes adózású (25 %):
Melegétel utalvány
Iskolakezdési támogatás utalvány
Üdülési csekk
Önkéntes egészségpénztár
Önkéntes nyugdíjpénztár

Normál adózású elemek:
Hidegétkezési utalvány
Kultúra utalvány
Ajándék utalvány

3. Nem éri meg az új adózási rend mellett

A természetbeni juttatások adózása még mindig kedvezőbb, mintha ugyanezt az összeget a dolgozónak bérben fizetnék ki. Ez azt jelenti, hogy béren kívüli juttatás esetén a munkavállaló magasabb nettó juttatásban részesülhet. Például ha a munkáltató havonta alkalmazottanként 12 000 forint költséggel számol, amit a kedvezményes adózású melegétel utalványban ad ki, akkor a dolgozó 9 600 forint értékű utalványt kap, míg ugyanez bérben kifizetve 6 480 forintot jelentene a munkavállalónak.

4. Gyed, felmentési idő, felmondási idő, betegszabadság alatt jár a cafeteria

A cég – cafeteria-szabályzatában lefektetett – döntésétől függ, hogy ad-e ezekre az időszakokra béren kívüli juttatást. Míg a gyes, gyed általában az a gyakorlat, hogy nem, addig a nyugdíj előtti felmentési idő vagy a felmondási idő alatt általában kapják a munkavállalók. A táppénz idején a nem kifejezetten munkába járáshoz kapcsolódó elemek, mint például az internetutalvány általában jár. Látható tehát, hogy abszolút cége válogatja, milyen gyakorlatot követnek ezekre az időszakokra. Összességében azt lehet mondani, hogy a cégek többsége azokban azokban esetben szokta biztosítani a cafeteria juttatásokat, amikor az alkalmazott munkabérre is jogosult.

5. Lakáscélú támogatás felhasználható hiteltörlesztésre

A lakáscélú támogatás az ingatlan megszerzését szolgálhatja csak, hiteltörlesztésre nem használható fel. A törvény szerint a lakáscélú támogatás felhasználható egy belföldi ingatlan tulajdonjogának megszerzésére, lakás építésére, építtetésére, a lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelésére, vagy korszerűsítésre.

A lakáscélú támogatást a tanácsadók általában nem javasolják cafeteria rendszerbe tenni, mert nem mindenki számára kihasználható tétel, valamint adózása összetett.

6. A törvény meghatározza, hogy mekkora összegben adható egy munkavállalónak cafeteria

A törvény csak azt határozza meg, hogy az egyes béren kívüli juttatási elemek adhatóak adott adózási feltételekkel. Tehát az adókedvezményeket a legtöbb esetben egy munkavállaló esetén csak adott összeghatárig lehet érvényesíteni, bár vannak kivételek: az internetutalvány például – számla ellenében - korlátlanul adható. Ugyanakkor a munkaadó bármekkora összegben adhat egy-egy munkavállalónak béren kívüli juttatást

7. Egészségpénztáras megtakarításból csak gyógyszert lehet venni

Magyarországon – az OTP Egészségpénztár nemrég publikált felmérése szerint – jellemzően sokkal többet költenek a munkavállalók gyógyszerre ebből az összegből, mint prevencióra, például torna-bérletre vagy a regenerálódást segítő wellness-hétvégére, pedig erre is költhető ez a juttatási forma.